Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2017
 

 
 
 
  kronológiák    » kisebbségtörténeti kronológia
1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017  
intézménymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p r s t u v w x y z

 
névmutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z

 
helymutató

a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w y z

 
 
 
   keresés
szűkítés        -        
      találatszám: 13 találat lapozás: 1-13
 



| észrevételeim vannak


| kinyomtatom

| könyvjelzõzöm


 

Névmutató: Buzogány Dénes

2002. február 21.

A Volt Munkaszolgálatos Katonák Érdekvédelmi Szövetsége már két éve törvénytervezetet nyújtott be a parlamentbe, amelyben bizonyos juttatásokat kértek. Ezt a törvénytervezetet a szenátus 2000. okt. 10- én megszavazta, majd átadta a képviselőháznak, ahol azóta is megvitatásra vár. A Szövetség vezetőtanácsa úgy látta, hogy Erdélyben nem elég erősek, ezért felhívást intéztek az ország többi megyéjéhez is. Így alakult meg idén febr. 6-án Bukarestben is a Kényszermunka-szolgálatos Katonák Érdekvédelmi Szövetségének fiókszervezete. Kérésüket eljuttatták Markó Béla szövetségi elnökhöz is, és kértük ügyük támogatását. /Buzogány Dénes és Zsigmond Károly: Lesz-e kárpótlás vagy sem? = Népújság (Marosvásárhely), febr. 21./

2002. március 25.

Márc. 23-án közel 200 volt munkaszolgálatos katona gyűlt össze Csíkszeredában, hogy meghallgassa a szövetség elnöke, Buzogány Dénes által előterjesztett beszámolót a múlt évi tevékenységükről. Annak ellenére, hogy többször fordultak a felsőbb szervekhez, még mindig nem született meg a kárpótlási törvény. Németh Csaba Kovászna megyei szenátor következetesen harcol ügyük mellett. Annyit viszont elértek, hogy a képviselőházban elfogadták azt a törvényjavaslatot, mely szerint minden "lapáthoz kötött" hónapért 15 ezer lej kárpótlásban részesülne a volt munkaszolgálatos. Ellenben még hátravan az egyeztetés a parlament két háza között. /Kristó Tibor: Volt munkaszolgálatosok közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 25./

2003. december 12.

A Volt Munkaszolgálatos Katonák Hargita Megyei Érdekvédelmi Szövetsége 2000. márc. 11-én alakult. A szövetség vezetőtanácsának Buzogány Dénes elnök által jegyzett közleményéből kiderül, a munkaszolgálatos katonákról keveset tud a közvélemény. A vezetőtanács elhatározta, hogy Csíkszereda központjában emlékművet állít azok emlékére, akik 1950-1961 között sorkatonai szolgálatukat munkaszolgálattal töltötték le. A szervezet továbbá egy emlékkönyvet készít abból a kép- és szöveganyagból, amely a munkaszolgálatosokról jelenleg is folyamatosan gyűl. Kérnek minden munkaszolgálatost, hogy vessék papírra emlékeiket a szomorú katonaidőkről. /M. L. F.: Könyv készül a volt munkaszolgálatos katonákról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), dec. 12./

2004. március 22.

Márc. 20-án tartotta évi közgyűlését Csíkszeredában a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. Buzogány Dénes elnök emlékeztetett működésük eredményére, a 309/2002-es kárpótlási törvényre. Buzogány közölte, a volt munkaszolgálatosok tiszteletére Csíkszeredában emlékmű készül, átadása májusban esedékes, őszre emlékkönyv is megjelenik. Az elkövetkező RMDSZ-előválasztásokon a szövetség jelöltje a megyei tanácsosi listára Pataki Imre jogász Csíkszeredából. /Kovács Attila: Volt munkaszolgálatos katonák közgyűlése. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 22./

2004. május 31.

A volt munkaszolgálatos katonák emlékművét avatták fel máj. 30-án pünkösd vasárnapján Csíkszereda központjában. Bálint Lajos nyugalmazott gyulafehérvári érsek megáldotta az emlékművet. Nagy Ödön képzőművész alkotása ásót és csákányt ábrázol, amellyel az egykori munkaszolgálatosok dolgoztak. Beszédében Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke és Bartos Sándor alelnök emlékezett a kommunista diktatúra kegyetlenkedéseire, amelyek következményeként több mint 500 ezer embert vittek kényszermunkára Romániában. /Emlékművet avattak Csíkszeredában. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 31./ A román kommunista vezetés 1950-1961 közötti időszakban 520 ezer embert kötelezett kényszermunka végzésére. A kötelező szolgálat teljesítése közben 40 ezer személy veszítette életét és igen sokan közülük megnyomorodtak, megbetegedtek. Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatosok Szövetségének elnöke elmondta: 2000-ben sikerült bejegyeztetni jogilag is a szervezetet, amelynek 6080 tagja van. A szövetség kezdeményezésére Németh Csaba és Sógor Csaba szenátorok, illetve az RMDSZ képviselet kezdeményezéseként született meg a 2002 májusában elfogadott törvény, amely erkölcsileg és anyagilag is jóvátételt jelent a meghurcoltak számára. /(Daczó Dénes): Emlékművet avattak a volt munkaszolgálatos katonák. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 31./

2004. november 3.

A Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége székelykeresztúri körzetének tagjai október 21-én megtartották első találkozójukat. Megjelentek a Keresztúron, Fiatfalván, Rugonfalván, Alsóboldogfalván élő volt lapátos katonák, akik a kommunista diktatúra idején a tényleges katonai idejüket kényszermunkával töltötték. Buzogány Dénes, a szövetség elnöke vázolta a szövetség eddigi eredményeit és terveit. /Hegyi Sándor, Székelykeresztúr: Volt munkaszolgálatos katonák találkozója Székelykeresztúron. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 3./

2004. november 15.

Nov. 13-án Sepsiszentgyörgyön felavatták a volt munkaszolgálatos katonák emlékművét. A kőlap alakú emlékmű, szikláiba behatolni készülő ásó és csákány nyelét behálózó szögesdrót – Nagy Ödön munkája – jelzi a kényszer-munkatáborba sínylődő munkaszolgálatos katonák megpróbáltatásait. Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke, illetve Bartos Sándor, a háromszéki alelnök köszönetüket fejezték ki az RMDSZ parlamenti frakciójának, kiemelten Németh Csaba szenátornak, aki éveken át Sógor Csaba hargitai szenátorral közösen küzdött azért, hogy a parlament törvényt fogadjon el a meghurcolt – igen gyakran megalázott – katonák erkölcsi és anyagi támogatásáért. Sepsiszentgyörgy az ország második olyan városa – Csíkszereda után – ahol emlékmű örökíti meg a kényszermunka-szolgálatos katonák áldozatvállalásait. /(Flóra Gábor): Munkaszolgálatos katonákra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./

2005. február 3.

Buzogány Dénes összeállításában Katonasors /Pallas–Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda/ címmel jelent meg a kényszermunka-szolgálatra kötelezett katonák visszaemlékezéseit tartalmazó kötet. A szerző négyéves gyűjtőmunkájának eredménye a kötetbe rendezett visszaemlékezések sorozata. A kötet bemutatja a katonai kényszermunka-szolgálat történetét Romániában 1950 és 1961 között, ennek megszervezését és végrehajtását. A visszaemlékezésekben egykori munkaszolgálatosok keserű tapasztalatai elevenednek meg az embertelen bánásmódról, fűtetlen fabarakkokról, ehetetlen ételről, életveszélyes munkakörülményekről. Megtalálható a kötetben a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége megszervezésének kronológiája, bemutatják a szövetség által elért eredményeket, továbbá közlik a Hargita, Kovászna és Maros megyei tagok névsorát. /Kovács Attila: Munkaszolgálatos katonák történetei. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 3./

2005. március 15.

Ötéves születésnapját ünnepli a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége, amely 2000 márciusában alakult meg Csíkszeredában. A szövetségnek köszönhetően az egész ország volt munkaszolgálatos katonái kárpótlásban részesülnek. A szövetség Csíkszeredában megtartott közgyűlésén Buzogány Dénes elnök emlékezett a kezdetekre. A volt munkaszolgálatosok számára a 309/2002-es törvény biztosít kárpótlást. A szövetség kezdeményezésére két emlékmű készült az elmúlt évben Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön, valamint megjelent a visszaemlékezéseket tartalmazó Katonasors című könyv. /Ötéves a volt munkaszolgálatosok szövetsége. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 15./

2006. március 6.

Március 4-én tartotta éves közgyűlését Csíkszeredában a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetsége. Buzogány Dénes elnök beszámolójából kiderült, 2005-ben kézzelfogható eredménynek tekinthető a Katonasors című könyv megjelentetése, amely a munkaszolgálatos katonák sorsát mutatja be. A szövetség Maradandót hagyni jelszóval elindította a Gyergyói-medence munkaszolgálatosainak emlékére felállítandó emlékmű kivitelezésének előkészítését. A vezetőtanács odaadó munkájukért elismerő oklevelet adományozott a tusnádfürdői Tánczos Frigyesnek, a kászonújfalvi Péterfi Sándornak, a székelykeresztúri Hegyi Sándornak és a csíkszeredai Lajos Antalnak. Elismerő oklevéllel és érdeméremmel jutalmazták Keller Vilmost, Pataki Imrét, Hubbes Mártont és Gábor Zakariást. /Kovács Attila: Elismerés volt munkaszolgálatosoknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 6./

2006. szeptember 19.

Szeptember 16-án Gyergyószentmiklóson örök emléket állított a Volt Munkaszolgálatosok Szövetsége a „lapátos katonáknak”, akiket kényszermunkával alázott meg a kommunista rendszer. A Csíkszeredában 2000 márciusában alakult szövetség elnöke, Buzogány Dénes és gyergyói alelnöke, Hubbes Márton leplezték le a szobrot, Nagy Ödön csíkszeredai szobrászművész alkotását. Országosan félmilliót is meghaladta az 1950-től több mint tíz éven át munkaszolgálatra behívottak száma. A Gyergyói-medencéből több mint 1500 munkaszolgálatost tartanak nyilván. Sógor Csaba szenátor, dr. Garda Dezső parlamenti képviselő, Buzogány Dénes, Hubbes Márton, majd az emlékművet átvevő Pap József helyi polgármester emlékeiket is idézve nyomatékosították, hogy az emlékmű – akárcsak a korábban Csíkszeredában és Sepsiszentgyörgyön már felavatott társa – a főhajtás jele mellett emlékeztető is kell legyen arra, hogy soha többet ne születhessen az emberi méltóságot meggyalázó rendszer. /Bajna György: Emlékművet lepleztek le. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 19./

2006. október 28.

Buzogány Dénes, a Volt Munkaszolgálatos Katonák Szövetségének elnöke második kiadásban is megjelentette az egykori sorstársai visszaemlékezéseit tartalmazó Katonasors című dokumentumgyűjteményt. 1999-ben kezdte a lapátos hadsereg tagjainak számbavételét, majd pedig visszaemlékezéseik összegyűjtését. Először Hargita, majd Háromszék és Maros megyében is megalakult az 1950-es években kényszermunkára hurcolt munkaszolgálatosok szövetsége – melynek azóta is elnöke –, a parlamenti képviselők segítségével kiharcolta, hogy mindazok szerény havi kárpótlásban részesüljenek, akik az 1950–1961 közötti időszakban lapátos építő- munkán töltötték le katonai szolgálatukat, majd szervezetüket felvették a Volt Munkaszolgálatos Katonák Nemzetközi Szövetségébe. Buzogány Dénest rendszeresen meghívják a Nemzetközi Szövetség konferenciáira. Nemrégiben Prágában számolhatott be szervezetük munkájáról. Tavaly jelent meg a könyv első kiadása, hamar elfogyott, szükséges volt újbóli megjelentetése. A kötet a visszaemlékezések és dokumentum értékű fotók mellett tartalmazza a 2004. március 1-jéig beérkezett kérések alapján összeállított Hargita, Kovászna és Maros megyei munkaszolgálatosok névjegyzékét is. /Katonasors – második kiadásban. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 28./

2008. április 3.

Csíkszeredán a Volt Munkaszolgálatos Katonák Hargita Megyei Érdekvédelmi Szövetsége Hogy ne merüljünk feledésbe címszó alatt megtartja 2007. évi tevékenységének értékelését. Buzogány Dénes elnök ismertette a beszámoló főbb pontjait. A szövetség 2000. március 11-én alakult 413 munkaszolgálatos jelenlétében. A szövetség erőfeszítéseinek köszönhetően jelent meg a 309/2002-es törvény, amiről később kiderült, hogy nagy hiányosságai vannak. 2005-ben ezért törvénymódosítási javaslatot nyújtottak be, melyet 2007 tavaszán már harmadszorra utasítottak vissza. 2007. szeptember 11-én írásban folyamodtak az összes nemzetközi jogi szervezethez, köztük a Nemzetközi Emberjogi Legfelsőbb Bírósághoz. Az évek során a szövetség Csíkszeredában, Sepsiszentgyörgyön és Gyergyószentmiklóson emlékművet állíttatott. Megjelentették a Katonasors című dokumentumgyűjteményt. Jelenleg 6450 tagot tartanak nyilván. /Szabó Katalin Noémi: Hogy ne merüljünk feledésbe. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 3./


lapozás: 1-13




(c) Erdélyi Magyar Adatbank 1999-2024
Impresszum | Médiaajánlat | Adatvédelmi záradék

 

 
kapcsolódó
» az adatbázisról
» írok a szerzőnek  
további kronológiák

» A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1944-1989
» Az RMDSZ tizenöt éve a sajtó tükrében
» Dél-erdélyi magyarság 1940-1944
» Horvátország 1991-1999
» Jugoszlávia 1989-1999
» Köztes-Európa kronológia 1756-1997
» Románia 1989-1996
» Szlovákia 1989-1998
» Ukrajna 1989-1998